Tehetséggondozás

Vegyétek észre, ha egy gyerek különleges, nem azért különleges, mert különb akar lenni, hanem azért, mert nem tud más lenni.
Szabó Magda

Tehetséggondozás óvodás korban

rajz-02.jpgHittel valljuk: "A kreativitással, a tehetség sorskérdéseivel már óvodáskorban foglalkozni kell, hiszen ezek a kérdések már az óvodában dőlnek el leginkább".
Óvodapedagógiai munkánk során a kiválóan kreatív, tehetségígéretes gyermekek saját csoportjukban élik óvodás életüket. Elsősorban játszanak, azzal foglalkoznak, amivel akarnak, szeretnek. A gyermekek fejlesztése két síkon történik: óvodai csoportjaikban a napi tevékenységekbe ágyazva, illetve kiscsoportos kreativitást fejlesztő "tehetséggondozó" foglalkozások keretében.

Kinek az eszét örökli?

Dr. Czeizel Endre genetikusprofesszor számos könyvében és ismeretterjesztő előadásában foglalkozott már a szellemi és mentális képességek "öröklődésmenetével", a tehetséges és zseniális emberek (művészek, tudósok) családfakutatásával, a laikusok számára is megpróbálta a zenei tehetség „átöröklésének” vagy "elnémulásának" folyamatát érthetővé tenni.
rajz-09.JPGTételezzük fel, hogy az átlagos zenei adottságú ember öt jó hatású génpárral bír, míg a tehetségesek hétnél többel, a botfülűek pedig háromnál kevesebbel. A szülők zenei génhelyeiken lévő génjeik felét adják át utódaiknak, ezért gyerekeik a szüleikhez hasonló képességeket mutatnak. Az egyedi konkrét esetekben azonban nemritkán előfordulnak a kötelező ötven százalékon belül a jó gének ötvenszázalékos arányától való eltérések Nagyon ritkán még azzal is számolhatunk, hogy valaki a muzikalitásért felelős gének felének kötelező átadásakor csakis meglévő jó génjeit adja át utódjának. S ha az ő jó génjeihez a másik szülőtől is az átlagost jelentősen meghaladó számú jó gén csatlakozik, akkor a szerencsés génhasadás révén a jó zenei gének olyan jelentős feldúsulása jöhet létre, ami különleges zenei tehetség világra jöttét idézheti elő. Persze számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy a botfülű zenei gének az adott génpáron belül elnyomják a jó gén hatását.


Érdekes a szellemi muníció tekintetében az anyai gének felelősségének kérdése...
Dr. Czeizel Endre több tanulmányában is hivatkozik arra a kutatásra, amely a férfi és női népesség általános értelmi szintjét vizsgálta, és amelyből az tűnt ki, hogy a legradikálisabb eltérés a gyenge szellemi képességűek és a kiugróan tehetségesek körében mutatkozik. Az értelmi fogyatékosok között harminc százalékkal több a férfi, mint a nő, és ugyanez az arány mutatkozik a zsenik esetében is. A professzor szerint ezt a tényt az magyarázza, hogy a nőkben lappangó, az átlagostól eltérő (hibás vagy kiváló) gének a fiaikban jelennek meg.

De mi is az a tehetség?

rajz-03.jpgA tehetség és az intelligenciahányados közé nem lehet egyenlőségjelet tenni. A tehetség nem egyetlen kiemelkedő tulajdonság (tehát nem csupán a kivételesen magas intelligenciát jelenti), hanem összetett személyiségjegy, amelyet egy amerikai pszichológus, Joseph Renzulli úgy határozott meg, hogy az átlagon felüli értelmi képesség (az intelligencia), a kreativitás (az eredetiség) és a feladat iránti elkötelezettség (szorgalom, kitartás) "együttállása", ami csak kedvező külső körülmények között tud megmaradni, továbbfejlődni és kiteljesedni.

A tehetség örökletes összetevői

Átlag feletti intellektuális, művészi, pszichomotoros (sport, tánc, manualitás) képességek.

Miről ismerjük fel a tehetséget?

  • magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációs készség;
  • magas szintű elvont gondolkodás, fogalomalkotás, kombinációs készség;
  • jó memória és beszédkészség;
  • kiváló logika, térbeli viszonyok átlátása;
  • speciális képességek (például zenei, képzőművészeti stb.);
  • bizonyos területeken meglepő mennyiségű ismeret;
  • kritikus, független gondolkodás;
  • gyors, pontos, szelektív információfeldolgozás;
  • a lényeges és lényegtelen szétválasztásának képessége.

A tehetséget jellemző személyiségjegyek:

  • gördülékeny, rugalmas eredeti gondolkodás;
  • ötletgazdagság, szokatlan feladat- és helyzetmegoldások;
  • fogékonyság az új és különös iránt, problématalálás;
  • kíváncsiság, merészség és szellemi játékosság;
  • a konvenciókkal kevéssé törődik, nonkonformizmus;
  • bizonytalan helyzetek toleranciája;
  • humorérzék;
  • elmélyült érdeklődés, lelkesedés képessége;
  • kitartás, állhatatosság, önállóság (sokszor makacsság);
  • belülről motiváltak, érdeklődésvezérletek;
  • önbizalom, hit saját képességében, hogy fontos dolgot tud létrehozni;
  • magas célokat tűznek ki maguk eléaz őket érdeklő témákban, területeken;
  • önkritikusak, mások kritikájára reakciójuk változó.

Kategóriákba sorolhatjuk a tehetséget a képességterületek szerint:

  • intellektuális ("tudományos") tehetség;
  • művészi tehetség (képző- és zeneművészi, előadói, írói, rendezői stb.);
  • pszichomotoros tehetség (sport, mozgásművészetek, kézügyességet igénylő területek);
  • szociális (az átlagosnál jobb vezető, szervező) tehetség.

rajz-10.jpg
A legtöbb tehetségterület azonosítása – általában – iskolaérett korban lehetséges (azaz óvodában a nagycsoportosok, hatévesek körében), mégpedig pszichológiai tesztek (intelligenciatesztek, kreativitásvizsgálatok, motivációt, attitűdöket, szabadidős elfoglaltságokat vizsgáló), kérdőívek alkalmazásával.

Sikerült 2011. őszén elindítanunk és működtetni az óvodai tehetséggondozó programunkat, melyet szakképzett pszichopedagógus kollégánk vezet. Heti 1 alkalommal kiscsoportos (2-4 fős) foglalkozások keretein belül játékos kreatív és képességfejlesztő feladatokkal (sakkozás, drámajáték, audio- és vizuális gyakorlatok, informatikai alapok stb.) segítjük a gyermekek készségeinek kibontakozását.

 

Érdeklődő szülőknek ajánljuk dr. Buda Mariann (2005): Óriás leszel? - A tehetséges gyerek című könyvét, valamint a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács és a Magyar Tehetséggondozó Társaság által összegyűjtött anyagokat.

rajz-07.JPG

Kisközösség Óvoda (Pillangó ovi)

Cím 1031 Budapest, Emőd utca 12.
Telefonszám  06/1 240 15 50, 06/20 951 66 62
Email emodovi@t-online.hu